A találkozásokon sokat beszélgettünk, majd relaxáltunk. Észrevétlenül hétről-hétre egyre érdekesebb relaxációkat kaptam, melyek rámutattak a gyengeségekre. Ugyanakkor egyre jobban megerősítettek, abban, hogy van erőm, nő vagyok és minden képességem megvan arra, hogy tudjak szülni.

Emese végtelenül pozitív személyiség. Minden kételyemre, bizonytalanságomra volt egy megerősítő pozitív válasza. Így szépen hétről-hétre minden összeállt fejben és hitben a nagy napra.

Ebben az időszakban lelkileg igen rossz állapotban voltam: éjszakánként pánik tünetek gyötörtek, kísértett az első császármetszéssel végződő szülésem emléke és rettegtem a koraszüléstől és attól, hogy a kisbabámnak valami baja legyen. Gyászoltam a „régi életemet”, kapaszkodtam a meglévő munkáimhoz és feladataimhoz, vártam a kisbabámat, de nehezen tudtam kapcsolódni hozzá.

Kaptunk gyakorlati útmutatást is a szüléshez, de ami számunkra még fontosabb volt a lelki megerősítés: mi ketten egymást tudjuk segíteni, és ez így lesz a szülés napján is. A legerősebb támaszom a férjem lesz a gyermekem születésekor. Kaptunk gyakorlati útmutatást is a szüléshez, de ami számunkra még fontosabb volt a lelki megerősítés: mi ketten egymást tudjuk segíteni, és ez így lesz a szülés.

A szülés előtti napon masszázson voltam Emesénél, majd egy utolsó relaxáció során „elengedtem” a magzatomat. Este már fájásaim voltak és hosszú vajúdás után másnap kora délután megszületett Berta kislányom. Császármetszés után hüvelyi úton természetesen érkezett meg. Fejben végig jelen voltam, lélegeztem, relaxáltam, engedtem a testemet dolgozni.